Az elmúlt hónapokban soha nem látott bevándorlási hullám indult Európa felé. Január és október között 1,2 millióan lépték át illegálisan a határt, minden 12. másodpercben újabb bevándorló érkezik kontinensünkre. Az illegális bevándorlók ellenőrizetlenül lépik át a határokat, így nem tudjuk, hogy kik ők és mik a szándékaik. Azt sem tudjuk, mennyi közülük az álcázott terrorista.

Magyarország a déli biztonsági határzár kiépítésével megtette a magáét, azonban most újabb veszéllyel találtuk szembe magunkat, a kötelező betelepítési kvótával. A brüsszeli javaslat arról szól, hogy szétosszák a tagállamok között a bevándorlókat. A kvóta tehát nem más, mint kötelező betelepítés. Az Európai Unió úgy telepítene a tagállamokba bevándorlókat, hogy előzetesen nem kérte ki az állampolgárok és a nemzeti parlamentek véleményét.

Azt, hogy egy tagországba hány bevándorlót telepítenének, egy képlet, a „Juncker-képlet” határozná meg. Az Európai Bizottság idén 1 millió, jövőre pedig 1,5 millió bevándorló érkezésére számít. A Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézete szerint az Európába való beáramlás mértéke a következő 5 évben is hasonló mértékű lesz. Ha évente 1,2 millió bevándorló érkezik Európába, a Juncker-képlet alapján Magyarországnak 15 ezer embert kellene letelepítenie évente. Öt év alatt ez a szám a családegyesítéseket is figyelembe véve -konzervatív becslés alapján is - elérheti a 160 ezer bevándorlót.

A kormány mindenekelőtt azért utasítja el a kötelező betelepítési kvótát, mert az növelné a terrorveszélyt. Európai és amerikai biztonsági szakemberek, rendőrségi, titkosszolgálati és hírszerzési vezetők folyamatosan figyelmeztették Európát a terrorveszély növekedésére. A bevándorlók nagyrészt olyan területekről jönnek, ahol az európai államok éppen katonai akciókat hajtanak végre. Mára bebizonyosodott, hogy a terroristák tudatosan és jól szervezetten arra használják fel a népvándorlást, hogy elvegyüljenek a bevándorlók tömegében. Senki sem tudja megmondani, hogy hány terrorista érkezett a migránsok között eddig, és hányan érkeznek továbbra is nap mint nap. Márpedig terroristából egy is sok.

A kötelező betelepítéssel megváltozna hazánk etnikai, kulturális és vallási összetétele. Az illegális bevándorlók nem tartják tiszteletben a törvényeinket, és nem akarnak osztozni közös kulturális értékeinkben. A más földrészekről, más kultúrákból ideérkező emberek tömeges betelepítése ennek megfelelően veszélyt jelent a kultúránkra, életformánkra, szokásainkra és hagyományainkra. Ha nem cselekszünk, pár évtized múlva nem fogunk ráismerni Európára.

A kötelező betelepítési kvóta bevezetése jelentős költségekkel is járna. Egy bevándorló ellátása már a jelenlegi szabályok szerint is 130 ezer forintba kerül havonta. Az Európai Unió nem tette világossá, hogy honnan kellene előteremtenünk a bevándorlók ellátására szánt összeget. Az viszont tény, hogy Magyarország november végéig még egy fillért sem kapott meg abból az 1,2 milliárd forintból, amelyet az Európai Bizottság sürgősségi segélyként ítélt meg hazánknak a migrációs nyomás kezelésére. Ráadásul fennáll a veszélye, hogy a legfejlettebb nyugati célországok a képzettebb bevándorlókat fogadnák be, így a többi tagországnak szakképzetlen emberek tömegeit kellene befogadnia.

A betelepítési kvótát a kormány a fenti kockázatok mellett jogtalannak is tartja. A jelenleg hatályos szerződések alapján ugyanis Brüsszelnek nincs joga ránk kényszeríteni egy olyan megoldást, amelyet mi nem akarunk. Mi nem fogadjuk el azt, hogy valahol, Magyarországon kívülről akarják megmondani, hogy nekünk, magyaroknak kivel kellene együtt élnünk. Magyarország nincs egyedül a tiltakozásával ebben a kérdésben az Európai Unión belül, hiszen a visegrádi országok is ellenzik a kötelező betelepítési kvóta bevezetését. Az Országgyűlés nemrégiben egy határozat elfogadásával kezdeményezte, hogy az Európai Bizottság vonja vissza a kvótákról szóló egyik javaslatát. Mindemellett a kormány 2015. december 3-án az Európai Bíróságon támadta meg az Európai Unió betelepítési kvóták ügyében hozott döntését.